|
|
A gyarapodás
/102./ Verseinek
száma: 8 Al-Kawtar
c. szúra után
nyilatkoztatott ki A Könyörületes és
az Irgalmas Allah nevében 1/
Örömmel tölt el benneteket a gyarapodás. 2/
Egészen addig, míg fel nem kerestétek a sírotokat. 3/
De nem! Meg fogjátok tudni. 4/
És még egyszer nem! Meg fogjátok majd tudni. 5/
Nem! Bárcsak bizton tudásotok lenne róla! 6/
Látjátok a Poklot. 7/
Még egyszer, bizton látjátok azt. 8/
Azon a napon bizonyosan kérdőre
vonattok a földi gyönyörökről. /1.v./
A gyermekek és a vagyon tekintetében, s ez teljes egészében leköt
benneteket. Az evilági foglalatosság elfordít benneteket a túlvilág ügyeitől. /2.v./
Halálotokig. Imam Muslim hagyománymunkájában található, Abú Hurayra
közlésében
a következő hagyomány: Így szólt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse):
„Azt mondja a szolga: a vagyonom, a vagyonom. De mi van a vagyonával? Amit
megevett, az elpusztult, amit hordott - ruhát -, az elkopott, amit adakozott,
az elmúlt. Ami ezen kívül van, az múlandó, és az embereknek lesz
hagyva.” A következő
hagyomány mindkét Szahih-ban
megtalálható Anas híradásában: „Az ember megöregszik, s csak két dolog marad meg vele ( a
vigyázatossága és a reménye.)” Ibn cAsákir
írja egy helyen al-Ahnaf bin Qays életrajzában:
„Egyszer az a férfi látott egy embert, kinek a kezében egy dirhem volt, s
megkérdezte tőle, kié ez a pénz? Azt
válaszolta: az enyém. - Tiéd, ha egy
későbbi /túlvilági/ jutalom érdekében adakozásként felajánlod, és hálát
remélve teszed ugyanezt -válaszolta a férfinak. Majd a költőt utánozva így
szólt: „A
pénzé vagy, ha megtartod, és az a tiéd, ha adakozod.” /3-4.v./
Al-Hassan
véleménye szerint itt két fenyegetés követi egymást. /5.v./
Bárcsak megbízható, biztos tudásotok lenne arról, hogy mit sugallt nektek a
gyarapodásról. A túlvilágot keresve ezzel is, egészen a halálig. /6-7.v./
Ez a fent említett fenyegetésnek a magyarázata. Ez az az állapot, mellyel
megfenyegette őket, ami nem más, mint a tűz, a Pokol népének megpillantása.
Mely, ha egyszerre mélyet sóhajt, földre zuhan minden közellevő angyal, küldött
és próféta a tisztelettől és a borzalmak látványától. /8.v./
Azon a napon kérdést kaptok, milyen hálát adtatok azokra a kegyekre,
melyeket Allah gyakorolt irántatok: egészség, biztonság, jólét, ellátás
stb. Ibn Dzsarír jegyezte le, Abú
Hurayra-ra
hivatkozva: Abú Bakr
és cUmar
együtt üldögélt, mikor odament hozzájuk a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse),
s megkérdezte tőlük: „Miért ültök itt?” - Arra, ki téged
az igazsággal küldött, az éhség űzött ki bennünket a házainkból. - Arra, aki
engem az igazsággal küldött el, engem is az. Fölkeltek s elindultak együtt
egy medinai muzulmán /ansarí/
házához, ahol is a ház urának felesége fogadta őket. - Hol van X.
Y.? - kérdezte tőle a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse). - Elment, hogy
vizet hozzon nekünk. Nemsokára megérkezett a ház gazdája, kezében a vizes
tömlő. - Üdvözöllek
benneteket, érezzétek magatokat otthon. Egy hívő szolgát /cabd/ nem érhet
nagyobb megtiszteltetés, mint engem ma, kit egy próféta látogatott meg!
Vizes tömlőjét egy pálma törzsére akasztotta, kiment, és nemsokára sok
friss gyümölccsel tért vissza. - Talán csak
nem most gyűjtötted ezeket? - kérdezte a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse).
- Azt akartam,
hogy ti magatok válasszatok kedvetek szerint. Ezután fogta a kését, s
indult. Mire a Próféta azt mondta neki: „Ügyelj a jól tejelőre!” Kiment
és állatot vágott nekik, majd ettek. Ezután a Próféta (Allah dicsérje és
üdvözítse) ekképpen fordult két társához: „Kérdezni fognak titeket erről
a Feltámadás Napján. Az éhség űzött ki benneteket a házatokból, s addig
nem tértetek vissza, míg ez meg nem történt... Ez pedig a kegy, a jólét része.”
Feljegyezte Muslim, Abú Ycalá
és Ibn Mádzsa.
cAli bin Abí Tálha-tól
maradt ránk, Ibn cAbbás
recitálta: „Azon a napon bizonyosan kérdőre vonattok a földi gyönyörökről”[1],
és így szólt: „A "nacím "
a test, a hallás és a látás épsége. Allah meg fogja kérdezni az Ő szolgáit,
mire használták fel ezeket, jóllehet Ő mindezt sokkal jobban tudja náluk.”
Ahogyan a Magasztos Allah ezt egy másik helyen már említette: „…A hallás,
a látás és a szív mindezekről kérdeztetik majd;
számot kell adni róluk.” [Korán
17:36] Al-Buháry,
at-Tirmidí,
an-Nasá'í, és Ibn Madzsa
hagyománymunkáiban maradt ránk Ibn
cAbbás
híradásában: „Így szólt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse):
„Sok ember két kegy kérdésében megcsalatik, rászedett lesz: az egészség
és a ráérés (üres idő).” Csak e két kegy miatt hálásak, s nem fognak
azokhoz a dolgokhoz, amit e két fenti fogalom megkövetelne, rosszul használják
fel azt, elfecsérlik. [1] Az arab szó, amit gyönyörnek fordítottunk "nacím ", mely egyaránt jelenthet kényelmet, jólétet, kegyet, jótéteményt. Az értelmezés során e jelentéseket is figyelembe kell venni! - A fordító - |
|