A gyarapodلs /102./

 A gyarapodás /102./

  At-Takátur c. szúra, mekkai

Verseinek száma: 8

Al-Kawtar c. szúra után nyilatkoztatott ki

 

A Könyörületes és az Irgalmas Allah nevében  

 

1/  Örömmel tölt el benneteket a gyarapodás.

2/  Egészen addig, míg fel nem kerestétek a sírotokat.

3/  De nem! Meg fogjátok tudni.

4/  És még egyszer nem! Meg fogjátok majd tudni.

5/  Nem! Bárcsak bizton tudásotok lenne róla!

6/  Látjátok a Poklot.

7/  Még egyszer, bizton látjátok azt.

8/  Azon a napon bizonyosan kérdőre vonattok a földi gyönyörökről.

 

/1.v./ A gyermekek és a vagyon tekintetében, s ez teljes egészében leköt benneteket. Az evilági foglalatosság elfordít benneteket a túlvilág ügyeitől.  

/2.v./ Halálotokig. Imam Muslim hagyománymunkájában található, Abú Hurayra közlésében a következő hagyomány: Így szólt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Azt mondja a szolga: a vagyonom, a vagyonom. De mi van a vagyonával? Amit megevett, az elpusztult, amit hordott - ruhát -, az elkopott, amit adakozott, az elmúlt. Ami ezen kívül van, az múlandó, és az embereknek lesz hagyva.”

A következő hagyomány mindkét Szahih-ban megtalálható Anas híradásában: „Az ember megöregszik, s csak két dolog marad meg vele ( a vigyázatossága és a reménye.)”  

Ibn cAsákir írja egy helyen al-Ahnaf bin Qays életrajzában: „Egyszer az a férfi látott egy embert, kinek a kezében egy dirhem volt, s megkérdezte tőle, kié ez a pénz?

 Azt válaszolta: az enyém.

- Tiéd, ha egy későbbi /túlvilági/ jutalom érdekében adakozásként felajánlod, és hálát remélve teszed ugyanezt -válaszolta a férfinak. Majd a költőt utánozva így szólt:

 „A pénzé vagy, ha megtartod, és az a tiéd, ha adakozod.”  

/3-4.v./ Al-Hassan véleménye szerint itt két fenyegetés követi egymást.

/5.v./ Bárcsak megbízható, biztos tudásotok lenne arról, hogy mit sugallt nektek a gyarapodásról. A túlvilágot keresve ezzel is, egészen a halálig.

/6-7.v./ Ez a fent említett fenyegetésnek a magyarázata. Ez az az állapot, mellyel megfenyegette őket, ami nem más, mint a tűz, a Pokol népének megpillantása. Mely, ha egyszerre mélyet sóhajt, földre zuhan minden közellevő angyal, küldött és próféta a tisztelettől és a borzalmak látványától.

/8.v./ Azon a napon kérdést kaptok, milyen hálát adtatok azokra a kegyekre, melyeket Allah gyakorolt irántatok: egészség, biztonság, jólét, ellátás stb.

Ibn Dzsarír jegyezte le, Abú Hurayra-ra hivatkozva: Abú Bakr és cUmar együtt üldögélt, mikor odament hozzájuk a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse), s megkérdezte tőlük: „Miért ültök itt?”  

- Arra, ki téged az igazsággal küldött, az éhség űzött ki bennünket a házainkból.

- Arra, aki engem az igazsággal küldött el, engem is az. Fölkeltek s elindultak együtt egy medinai muzulmán /ansarí/ házához, ahol is a ház urának felesége fogadta őket.

- Hol van X. Y.? - kérdezte tőle a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse).

- Elment, hogy vizet hozzon nekünk. Nemsokára megérkezett a ház gazdája, kezében a vizes tömlő.  

- Üdvözöllek benneteket, érezzétek magatokat otthon. Egy hívő szolgát /cabd/ nem érhet nagyobb megtiszteltetés, mint engem ma, kit egy próféta látogatott meg! Vizes tömlőjét egy pálma törzsére akasztotta, kiment, és nemsokára sok friss gyümölccsel tért vissza.

- Talán csak nem most gyűjtötted ezeket? - kérdezte a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse).  

- Azt akartam, hogy ti magatok válasszatok kedvetek szerint. Ezután fogta a kését, s indult. Mire a Próféta azt mondta neki: „Ügyelj a jól tejelőre!” Kiment és állatot vágott nekik, majd ettek. Ezután a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) ekképpen fordult két társához: „Kérdezni fognak titeket erről a Feltámadás Napján. Az éhség űzött ki benneteket a házatokból, s addig nem tértetek vissza, míg ez meg nem történt... Ez pedig a kegy, a jólét része.” Feljegyezte Muslim, Abú Ycalá és Ibn Mádzsa.  cAli bin Abí Tálha-tól maradt ránk, Ibn cAbbás recitálta: „Azon a napon bizonyosan kérdőre vonattok a földi gyönyörökről”[1], és így szólt: „A "nacím " a test, a hallás és a látás épsége. Allah meg fogja kérdezni az Ő szolgáit, mire használták fel ezeket, jóllehet Ő mindezt sokkal jobban tudja náluk.” Ahogyan a Magasztos Allah ezt egy másik helyen már említette: „…A hallás, a látás és a szív mindezekről kérdeztetik majd; számot kell adni róluk.” [Korán 17:36]  

Al-Buháry, at-Tirmidí, an-Nasá'í, és Ibn Madzsa hagyománymunkáiban maradt ránk Ibn cAbbás híradásában: „Így szólt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Sok ember két kegy kérdésében megcsalatik, rászedett lesz: az egészség és a ráérés (üres idő).” Csak e két kegy miatt hálásak, s nem fognak azokhoz a dolgokhoz, amit e két fenti fogalom megkövetelne, rosszul használják fel azt, elfecsérlik.

[1] Az arab szó, amit gyönyörnek fordítottunk "nacím ", mely egyaránt jelenthet kényelmet, jólétet, kegyet, jótéteményt. Az értelmezés során e jelentéseket is figyelembe kell venni!                        - A fordító -