A Reggel /113/

Al-Falaq c. szúra, mekkai

Verseinek száma: 5

 Al-Fíl c. szúra után nyilatkoztatott ki

 

A Könyörületes és az Irgalmas Allah nevében  

1/      Mondd: a hajnal Uránál keresek menedéket.

2/      Annak a rossza elől, amit teremtett.

3/      A mindent elborító sötétség rossza elől,

4/      a csomókba fújó boszorkányok rossza elől,

5/      és az állandóan irigyek rossza elől.  

 

Imam Ahmad jegyezte fel, Zurr bin Habís közlésében: Azt mondtam Ubayy bin Kacab-nak, hogy Ibn Maszúd nem írja le a Koránjában az utolsó két szúrát[1] /113, 114/. Erre így szólt: „Tanúsítom, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) tudósított engem arról, hogy Dzsibríl (béke reá) azt mondta neki: „Mondd, a hajnal Uránál keresek menedéket." Én is mondtam azt, majd ezt mondta: „Mondd, az emberek Uránál keresek menedéket.” És én is mondtam azt. Mi pedig azt mondjuk, amit a Próféta mondott (Allah dicsérje és üdvözítse). Feljegyezte: Buhari és an-Nasza'í.

Lehet, hogy Ibn Maszcúd nem hallotta ezt a Prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse), és nem hagyományozódott ez át hozzá. Lehet, hogy később lemondott erről az álláspontjáról a közösség véleménye szerint. Mivel a társak (Allah legyen kegyes hozzájuk) hitelesítették és megerősítették ezt a Korán - példányokban, és terjesztették is mindenfelé. Imam Muslim jegyezte fel, cUqba bin cÁmir közlésében: Így szólt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Nem látod-e, hogy ezen az éjszakán olyan versek nyilatkoztattak ki, melyekhez fogható nincs "mondd, a hajnal Uránál ... " "mondd, az emberek Uránál ...". Abu Szacid jegyezte le: „A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) mindig e két szúrával fordult segítségért Urához az emberek és dzsinnek szemmelverésével szemben.” At-Tirmidi ezt a hagyományt erősnek és hitelesnek nyilvánította.

* * * * *

Az első versben szereplő "falaq" szónak többféle magyarázatot adnak. A legvalószínűbbnek al-Buhari változata tűnik, mely szerint jelentése a "reggel".

/2.v./ A teremtmények rossza, gonoszsága, vagyis az őáltaluk elkövetett gonoszságok.

/3.v./ Mudzsáhid szerint itt a napnyugta utáni időszakra kell gondolni.

Ezt al-Buhars őrizte meg többek között Mudzsáhid és Ibn cAbbász-ra hivatkozva. Mások szerint itt a Holdról lenne szó. E véleményt vallók érve erre az Imam Ahmad által lejegyzett hagyomány, al-Hárith bin abi Szalama közlésében, mely szerint cAysha (Allah legyen kegyelmes hozzá) így szólt: „A Próféta kézenfogott, és megmutatta nekem a Holdat, mikor éppen feljön, és azt mondta: „Allahnál keress menedéket, Allahhoz fordulj segítségért, e mindent elborító sötétség rossza elől!” Ezt at-Tirmidi an-Nasa'í jegyezte le. Az első véleményt vallók azt mondják: ez az éjszaka jele /ayat al-layl/, midőn beköszönt. Ez nem mond ellent a mi véleményünknek, mivel a Hold is az éjszaka jele, s csak éjjel van hatalma, ugyanúgy ahogyan a csillagok is csak éjjel világítanak.

/4.v./ Mikor a varázslók varázsszavakat mormolnak, és a csomókba belelehelnek.[2] Imam al-Buhari jegyezte le a Szahíh c. hagyománymunkájában a Gyógyítás c. fejezetben, cAysha tudósításában: A Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) varázslattal sújtották. Olyannyira, hogy úgy látta, hogy ő közeledik asszonyaihoz, de nem ez történt meg. Sufyan bin cUyayna szerint ez a legsúlyosabb varázspraktika, ami csak létezik. Ezután a Próféta azt mondta cAysha -nak: „Vajon tudod-e, hogy Allah jó tanáccsal szolgált abban a kérdésben, melyben a megoldást Tőle kértem?” Eljött hozzám két ember /talán két angyal/, egyikük a fejemhez ült, a másikuk a lábamhoz. Amelyik a fejemnél ült megszólalt:

- Mi a baja ennek a férfinak?

- Varázslattal sújtották.

- Ki tette ezt vele?

- Labíd bin Acsam, egy férfi a Banu Zurayq törzsből, mely a zsidókkal szövetséges. Egyébként a képmutatók közé tartozik.[3]

- Mivel csinálták ezt?

- Fésűvel és hajszállal, száraz hím pálmavirágban, melyet a Dirwán kút vízmerítője alá tettek be. Majd elment a kúthoz, kivette, s mondta cAysha -nak: „Ez az a kút, melyről beszéltem, melynek vize olyan, mint a forrázott henna, a körülötte lévő pálmák pedig olyanok, mintha Sátánfejek lennének.”[4]

- És nem csináltak našra-t a varázslat ellen?[5] -kérdezte cAysha 

- Allah meggyógyított engem, és nem szeretném, ha ez más ember kárára lenne.

Lejegyezte Muslim és Imam Ahmad.

A Korán kommentátor at-Tazlabs írja Korán magyarázatában, mely Ibn cAbbász és cAysha -tól maradt ránk: „Volt egy fiatal zsidó, aki a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) szolgálta. A zsidók sokat zaklatták, egészen addig, míg néhány hajszálat és a Próféta fésűjének egy pár fogát el nem vitte a zsidóknak, s azok varázslatot mondtak rá.”

Imam Ahmad írja Zayd bin Arqam-ra hivatkozva: Egy zsidó ember varázspraktikát gyakorolt a Prófétával szemben, s a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) néhány napra megbetegedett, s panaszkodott. Eljött hozzá Dzsibríl, s elmondta, hogy egy zsidó ember űzte gonosz praktikáját vele, s ebben és ebben a kútban egy csomót kötött neked. Küldj el valakit, aki elhozza azt. Elhozták azt a csomót a Prófétához, s ő kioldotta. S a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) úgy kelt fel, mintha béklyóból szabadult volna. Ezt azonban nem említette a zsidónak, s az az arcán sem látta addig, amíg meg nem halt.

Ibn Dzsarír írja: Eljött Dzsibríl a Prófétához (Allah dicsérje és üdvözítse), és így szólt:

- Panaszkodtál, betegeskedtél Muhammad?

- Igen.

- Allah nevében meggyógyítalak minden bajtól, mely gyötör téged. És minden irigykedőtől és szemmelverőtől Allah meggyógyít téged.

Ez talán azon a napon történhetett, melyen megátkozták, ám Allah megóvta és meggyógyította. A rontást azokra fordította vissza, akik elkezdték azt. A Próféta soha nem vádolta a megrontóját.


[1] Mely kettőnek együtt az arab neve al-muzawwidatani, "a két Allahnál menedéket kereső". 

[2] Az itteni rész megértéséhez szükséges tudni, hogy itt még a pogány-kori /dzsahilsya/ varázs - praktikákról, átokmondási formuláról van szó. Az átkot mondani, vagy rontást előidézni akaró, fogott valamilyen személyes tárgyat valamilyen szállal megkötözte, s arra rálehelte a rontó igét. 

- A fordító                                                                                                                         

[3] Munafiq: az arab kifejezés azt jelöli, aki a külsőségekben elfogadja az iszlámot, de belül nem.         - A fordító -

[4] Henna: egy növény, melyet őrölt formában a kéz és a haj festésére használnak.

[5] Našra: a varázslat ellenszere.          - A fordító -

 

Vissza a 30-dik részre