|
|
Al-Falaq c. szúra, mekkai Verseinek
száma: 5 Al-Fíl
c.
szúra után nyilatkoztatott ki A Könyörületes és
az Irgalmas Allah nevében 1/ Mondd: a hajnal Uránál keresek menedéket. 2/ Annak a rossza elől,
amit teremtett. 3/ A mindent elborító sötétség rossza elől, 4/ a csomókba fújó boszorkányok rossza elől, 5/
és az állandóan irigyek rossza elől.
Imam Ahmad
jegyezte fel, Zurr bin Habís
közlésében: Azt mondtam Ubayy bin Kacab-nak,
hogy Ibn
Maszúd
nem írja le a Koránjában az utolsó két szúrát[1]
/113, 114/. Erre így szólt: „Tanúsítom, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérje
és üdvözítse) tudósított engem arról, hogy Dzsibríl (béke reá) azt
mondta neki: „Mondd, a hajnal Uránál keresek menedéket." Én is
mondtam azt, majd ezt mondta: „Mondd, az emberek Uránál keresek menedéket.”
És én is mondtam azt. Mi pedig azt mondjuk, amit a Próféta mondott (Allah
dicsérje és üdvözítse). Feljegyezte: Buhari és an-Nasza'í. Lehet, hogy Ibn Maszcúd
nem hallotta ezt a Prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse), és nem
hagyományozódott ez át hozzá. Lehet, hogy később lemondott erről az álláspontjáról
a közösség véleménye szerint. Mivel a társak (Allah legyen kegyes hozzájuk)
hitelesítették és megerősítették ezt a Korán - példányokban, és
terjesztették is mindenfelé. Imam
Muslim jegyezte fel,
cUqba bin cÁmir közlésében:
Így szólt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Nem látod-e,
hogy ezen az éjszakán olyan versek nyilatkoztattak ki, melyekhez fogható
nincs "mondd, a hajnal Uránál ...
" "mondd, az emberek Uránál ...". Abu Szacid jegyezte le: „A
Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) mindig e két szúrával fordult
segítségért Urához az emberek és dzsinnek szemmelverésével szemben.” At-Tirmidi
ezt a hagyományt erősnek és hitelesnek nyilvánította. * * * * * Az első versben szereplő "falaq"
szónak többféle magyarázatot adnak. A legvalószínűbbnek al-Buhari változata tűnik, mely szerint jelentése a "reggel". /2.v./ A teremtmények rossza, gonoszsága, vagyis az őáltaluk elkövetett
gonoszságok. /3.v./ Mudzsáhid
szerint itt a napnyugta utáni időszakra kell gondolni. Ezt al-Buhars
őrizte meg többek között Mudzsáhid
és Ibn cAbbász-ra
hivatkozva. Mások szerint itt a Holdról lenne szó. E véleményt vallók érve
erre az Imam
Ahmad
által lejegyzett hagyomány,
al-Hárith
bin abi
Szalama
közlésében, mely szerint cAysha (Allah
legyen kegyelmes hozzá) így szólt: „A Próféta kézenfogott, és
megmutatta nekem a Holdat, mikor éppen feljön, és azt mondta: „Allahnál
keress menedéket, Allahhoz fordulj segítségért, e mindent elborító sötétség
rossza elől!” Ezt at-Tirmidi
an-Nasa'í
jegyezte le. Az első véleményt vallók azt mondják: ez az éjszaka jele /ayat al-layl/, midőn beköszönt. Ez nem mond ellent a mi véleményünknek, mivel
a Hold is az éjszaka jele, s csak éjjel van hatalma, ugyanúgy ahogyan a
csillagok is csak éjjel világítanak. /4.v./ Mikor a varázslók varázsszavakat mormolnak, és a csomókba
belelehelnek.[2] Imam al-Buhari
jegyezte le a Szahíh
c. hagyománymunkájában a Gyógyítás c. fejezetben,
cAysha tudósításában:
A Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) varázslattal sújtották.
Olyannyira, hogy úgy látta, hogy ő közeledik asszonyaihoz, de nem ez történt
meg. Sufyan
bin cUyayna
szerint ez a legsúlyosabb
varázspraktika, ami csak létezik. Ezután a Próféta azt mondta cAysha
-nak: „Vajon tudod-e, hogy
Allah jó tanáccsal szolgált abban a kérdésben, melyben a megoldást Tőle kértem?”
Eljött hozzám két ember /talán két angyal/, egyikük a fejemhez ült, a másikuk
a lábamhoz. Amelyik a fejemnél ült megszólalt: - Mi a baja ennek a férfinak? - Varázslattal sújtották. - Ki tette ezt vele? - Labíd bin Acsam, egy férfi a Banu
Zurayq törzsből, mely a
zsidókkal szövetséges. Egyébként a képmutatók közé tartozik.[3] - Mivel csinálták ezt? - Fésűvel és hajszállal, száraz
hím pálmavirágban, melyet a Dirwán
kút vízmerítője alá tettek be. Majd elment a kúthoz, kivette, s mondta
cAysha
-nak:
„Ez az a kút, melyről beszéltem, melynek vize olyan, mint a forrázott
henna, a körülötte lévő pálmák pedig olyanok, mintha Sátánfejek lennének.”[4] - És nem csináltak našra-t a varázslat ellen?[5] -kérdezte cAysha - Allah meggyógyított engem, és
nem szeretném, ha ez más ember kárára lenne. Lejegyezte Muslim
és Imam Ahmad. A Korán kommentátor at-Tazlabs
írja Korán magyarázatában, mely Ibn cAbbász
és cAysha
-tól
maradt ránk: „Volt egy fiatal zsidó, aki a Prófétát (Allah dicsérje és
üdvözítse) szolgálta. A zsidók sokat zaklatták, egészen addig, míg néhány
hajszálat és a Próféta fésűjének egy pár fogát el nem vitte a zsidóknak,
s azok varázslatot mondtak rá.” Imam Ahmad
írja Zayd
bin Arqam-ra hivatkozva: Egy
zsidó ember varázspraktikát gyakorolt a Prófétával szemben, s a Próféta
(Allah dicsérje és üdvözítse) néhány napra megbetegedett, s panaszkodott.
Eljött hozzá Dzsibríl, s elmondta, hogy egy zsidó ember űzte gonosz praktikáját vele, s
ebben és ebben a kútban egy csomót kötött neked. Küldj el valakit, aki
elhozza azt. Elhozták azt a csomót a Prófétához, s ő kioldotta. S a Próféta
(Allah dicsérje és üdvözítse) úgy kelt fel, mintha béklyóból szabadult
volna. Ezt azonban nem említette a zsidónak, s az az arcán sem látta addig,
amíg meg nem halt. Ibn Dzsarír
írja: Eljött Dzsibríl a Prófétához (Allah
dicsérje és üdvözítse), és így szólt: - Panaszkodtál, betegeskedtél
Muhammad? - Igen. - Allah nevében meggyógyítalak
minden bajtól, mely gyötör téged. És minden irigykedőtől és szemmelverőtől
Allah meggyógyít téged. Ez
talán azon a napon történhetett, melyen megátkozták, ám Allah megóvta és
meggyógyította. A rontást azokra fordította vissza, akik elkezdték azt. A
Próféta soha nem vádolta a megrontóját. [1]
Mely kettőnek együtt az arab neve al-muzawwidatani, "a két Allahnál menedéket kereső".
[2] Az itteni rész megértéséhez szükséges tudni, hogy itt még a pogány-kori /dzsahilsya/ varázs - praktikákról, átokmondási formuláról van szó. Az átkot mondani, vagy rontást előidézni akaró, fogott valamilyen személyes tárgyat valamilyen szállal megkötözte, s arra rálehelte a rontó igét. - A fordító - [3] Munafiq: az arab kifejezés azt jelöli, aki a külsőségekben elfogadja az iszlámot, de belül nem. - A fordító - [4] Henna: egy növény, melyet őrölt formában a kéz és a haj festésére használnak. [5] Našra: a varázslat ellenszere. - A fordító -
|
|