|
|
Al-Infizar c. szúra, mekkai Verseinek
száma: 19 Al-Nazizat c. szúra után nyilatkoztatott
ki A
könyörületes és irgalmas Allah nevében 1/
Amidon az Ég kettéhasad. 2/ És
midon a bolygók szétszóródnak. 3/ Midon
a tengerek kiáradnak a medrükbol, 4/ és
a sírok felforgattatnak, 5/ tudni
fogja minden egyes lélek, mit küldött elore, és mit késleltetett. 6/ Ó,
ember! Mi kápráztatott el téged a te Nemes Uraddal szemben? 7/ Aki
megteremtett, megformált és arányossá tett téged. 8/ Olyan
alakban, formában állított össze téged, amilyenben akart. 9/ De
nem! Ti hazugságnak tartjátok a vallást és az Ítéletet. 10/ Ám fölétek Orzok rendeltettek. 11/ Tiszteletreméltók.
Akik mindent feljegyeznek, 12/ és tudják, hogy mit tesztek. An-Nasa's
jegyezte fel a ¤abir
hagyományozta tradíciót: „Muzad felállt, és elkezdte imádkozni a késő esti imát /ziša'/. Hosszasan
recitálta a Koránt. Így szólt hozzá a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse):
„Vajon el akarod-e kápráztatni, az embereket, Ó, Muzad?
Miért nem a "LegMagasztosabb" c. szúrát vagy a "Hajnal"
vagy a "Mikor az Ég kettéhasad" c. szúrákat recitáltad?" Ez
a hagyomány megtalálható Imam al-Buhars
és Imam
Muslim µa›s›
c. gyűjteményeiben. Kivéve az utolsó részt, amely az "Amikor az Ég
kettéhasad" c. szúrát tartalmazza (An-Nasa's
gyűjteményében található). Így szólt a Magasztos Allah: /1.v./ Szétnyílik, megreped. /3.v./
Valósággal szétrobbannak, szétáradnak, s a vizük eltűnik. /4.v./
Megbolydul a síri rend is, és mindaz kikerül belőlük, ami és aki bennük
volt. /5.v./
Ha mindezek a fentebb felsorolt dolgok bekövetkeznek, bizonyos tudással fog
rendelkezni minden lélek arról, hogy mi jót és mi rosszat tett. /6.v./
Azaz mi vitt téged a csábításba, mely oda vezetett, hogy engedetlen voltál
a te nemes Uraddal szemben? Ahogyan erről a hagyomány is megemlékezik: „Így
szól Allah a Feltámadás Napján: „Ó, ember fia! Mi tévesztett meg téged
velem szemben? Ó, ember fia, mit válaszoltál a Küldötteknek?” Ibn
Abs Aatim jegyezte fel a következő
hagyományt Ya›ya al-Bakka'
-ra hivatkozva, aki hallotta Ibn zUmar-t, amint a következőket mondja e Korán verssel kapcsolatban: „Ó,
Ember! Mi kápráztatott el a te Nemes Uraddal szemben?” Így szólt Ibn
zUmar: „Allahra mondom, a
tudatlansága vitte tévútra.” Ibn
zAbbas és mások a következőképpen
magyarázzák: Ez a csábító nem más lehetett, mint maga a Sátán, a Gonosz.
Ab» Bakr al-Warraq akkor
azt válaszolnám, hogy a Nemes Úr nagylelkűsége[1]
vitte a káprázatba.” viszont így szólt: „Ha tőlem kérdeznék, hogy mi
kápráztatott el a te Nemes Uraddal szemben, Az al-Warraq
féle állásponthoz közeli véleményt hangoztat az "Ahl al-Išara"
(a jelképeket, metaforákat, hasonlatokat használók népe, vagyis a
misztika). Tehát a Nemes Úr kifejezést használja anélkül, hogy megemlítené
az Úr többi nevét és jelzőjét, úgy téve mindezzel, mintha tudná is a választ. Imam
A›mad jegyezte fel a Bišr bin
¤a›aš al-Qurašs által
közölt hagyományt: A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) egy napon a
tenyerébe köpött, rátette az ujját és így szólt: „Allah a következőket
mondta: „Ó, ember fia, hogyan is mondhatsz te engem valamire is képtelennek,
mikor valami hasonlóból teremtettelek, mint ez?” /8.v./
Imam al-Buhars
és Imam
Muslim µa›s› c. hagyománymunkáikban
a következő hagyományt találjuk Ab»
Hurayra közlésében:
Egy férfi így szólt: „Ó, Allah Küldötte! A feleségem egy fekete
gyereket szült.” - Van neked tevéd?
- kérdezte a Próféta. - Van - válaszolta
a férfi. - Milyen színűek?
- Vörösek. - Van-e közöttük
sötét, vagy fekete? - Van. - Vajon, hogy
lehetséges ez? Honnan származik? - Talán születési
jegy. - Lehet, hogy a
gyerekek esetében is ez egy születési jegy. Ennek a jelentése
pedig az, hogy Allah képes az élőlényeket csúnya, visszataszító formájúra
teremteni, de az is hatalmában áll, hogy - az Ő kegyelme és nagylelkűsége
révén - szépen megformálttá, arányossá, szemet gyönyörködtetővé alakítsa
teremtményeit. /9.v./
Szembefordultok a Teremtővel, engedetlenek vagytok Vele, mert szívetekben és
lelketekben tagadjátok a túlvilágot, a feltámadást, a jutalmazást és a számonkérést. /10-12.v./
Ezen őrzők az Angyalok. Ne kövessetek el hát rossz, bűnös dolgokat, mert
ők mindent feljegyeznek a cselekedeteitek közül, majdan ezek számonkéretnek
rajtatok. 13/ Az igazhituek gyönyöruségben lesznek. 14/ A bunösök pedig bizony a Pokolban lesznek. 15/ Az Ítélet Napján pedig a pokol tüzében fognak sülni. 16/ Nem kerülhetik el azt. 17/ Honnan
tudhatod, hogy mi az Ítélet Napja? 18/ Azon a napon, amikor egy lélek sem tehet semmit egy másikért,
azon a napon a döntés Allahé. 19/ Azon a napon a döntés Allahé. Innen kezdve a
Magasztos Allah híradással van az igazhitűek sorsáról, s arról, hová
jutnak. A tiszták és igazhitűek azok, akik engedelmeskednek Allahnak (magasztaltassék),
és nem követnek el semmi olyat, ami Allah ellen lenne, nem szegülnek szembe
vele. Ibn
zAsakir hagyományozta Ibn zUmar-ig,
hogy a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Allah azért
nevezte el őket igazhitűeknek, mert igazhitűek voltak a szüleikkel és a
gyerekeikkel.” Ezután pedig híradás következik a bűnösökről: /15.v./
Ez lesz állandó büntetésük. /16.v./
Nem kerülhetik el a büntetésüket. Egy órára sem kaphatnak enyhítést, s
feleletet sem kapnak kérdéseikre, s kérésükre sem, melyben a halált vagy
egy kis enyhülést kérnének. /17.v./
A választ megadja a következő verssel. /18.v./
Akkor majd senki sem segíthet máson, de önmagán sem. Nem tud megszabadulni
attól, amiben éppen lesz, csak Allah engedelmével, aki ahhoz fordul segéllyel,
akihez csak akar. Megemlítünk itt egy hagyományt: „Ó, Hašim
fiai! Őrizzétek meg magatokat a tűztől, mert én nem rendelkezem semmivel
Allahtól, amivel a segítségetekre lehetnék.” Ezért találjuk
azt a Koránban: „Azon a napon a döntés
Allahé.” /19.v./
Tehát senki se lehet társa akkor Allahnak.
[1]
Az arab szövegben szereplő két szó "karsm"
és "karam"
egy szócsaládba tartozik, melynek a jelentése igen sokrétű: nagylelkű,
bőkezű, jóságos, nemes lelkű, emelkedett stb. A fordítás során ezekből
kellett választani.
-A fordító- |
|