Al-Azla c. szúra, mekkai

Verseinak száma: 19

At-Takwsr c. szúra után nyilatkoztatott ki

Imam A›mad jegyezte fel zAls bin Abs Salib-ra hivatkozva: „A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) szerette ezt a szúrát: "Magasztald a te legMagasztosabb Urad nevét".” Ezt a hagyományt egyedül Imam A›mad jegyezte le. A két µa›s› c. hagyománymunkában találjuk: Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta Muzad-nak: „Miért nem recitáltad imádban a "Magasztald a te legmagasabb Urad nevét", a "Napra és a reggeli fényre", továbbá az ”Éjszakára, midőn mindent elborít” c. szúrákat?”

Szintén Imam A›mad jegyezte le Nuzman bin Bašsr közvetítésével: „A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) a két ünnep alkalmával a "Magasztald a te legmagasabb Urad nevét" és a "Elért-e hozzád a mindent elborító végóra története" kezdetű szúrákat recitálta. S ha ez egybeesett a pénteki nappal, akkor e kettőt együtt recitálta.”

Imam Muslim változata erre: A két ünnep alkalmával és péntekente a "Magasztald a te legmagasabb Urad nevét" és az "Elért-e hozzád a mindent elborító végóra története" kezdetű szúrákat recitálta. Imam A›mad jegyezte fel Kazb-ról, zAbdullah bin zAbbas-ról, Abdulra›man bin Abzy-ról és zL’iša, a hívők anyjáról, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) a Witr-hez a "Magasztaltasd a te legMagasztosabb Urad nevét", "Mondd: ti hitetlenek " és "Mondd: Ó, Allah az egyedülvaló" (és zL’iša hozzátette: és “A két oltalomkeresőt") kezdetű szúrákat recitálta.

A könyörületes és irgalmas Allah nevében

 1/           Magasztald a te legMagasztosabb Urad nevét!

 2/     Aki teremtett és formázott.

 3/     Aki mindennek elore megszabta a mértékét, és az igazak útjára vezetett.

 4/     És aki legeloket keltett életre,

 5/     és azt sötétbarna lehullott levelekké tette.

 6/           Elrecitáltatjuk veled úgy, hogy nem felejted el.

 7/     Kivéve azt, amit Allah is akar. Mert O tudja azt is, ami elhangzott, s azt, ami rejtve marad.

 8/           Megkönnyítjük neked az utat a legkönnyebb felé.

 9/     Intsél hát, míg használ az intés.

10/    S aki féli az o Urát, az figyelni fog az intelemre.

11/    Ám a legelkárhozandóbb elkerüli azt.

12/    Aki a nagy tuzön fog égni.

13/    Nem fog ott meghalni, de élo sem lesz.

Imam A›mad jegyezte le zUqba bin zLmir al-¤uhans tanúsága alapján: „Midőn kinyilatkoztatott "Magasztald a te leghatalmasabb Urad nevét" /fa-sabbi› bi-smi rabbika-l -za?sm/, azt mondta nekünk a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Mondjátok ezt a meghajlásaitok során imáitokban.” /rakza/. És amikor leérkezett a "Magasztald a te legMagasztosabb Urad nevét" kezdetű szúra, akkor így szólt: „Mondjátok ezt a leborulásotok során.” /su™»d/. Ab» Dawud és Ibn Ma™a is lejegyezte ezt.

Ibn zAbbas tudósít bennünket, midőn a Próféta a "Magasztald a te legMagasztosabb Urad nevét" kezdetű szúrát mondta, mindig hozzátette: “sub›ana rabbs-l-azla”, vagyis "Magasztaltassék a legmagasabb Úr".

Abd Hayr megjegyezte, hogy zAls ugyanígy cselekedett.

/2.v./ Aki megteremtett minden élőt és élettelent, s minden teremtettnek a legszebb formát adta.

/3.v./ A kárhozatba, szerencsétlenségbe /šaqawa/ vezette az embert vagy a boldogulás útjára /sazada/.

Az állatokat pedig a legelőikre. Amint erre utalnak a Magasztos szavai, midőn Mózes esetét meséli el. Mózes ezt mondta a Fáraónak: „A mi Urunk az, aki mindent adott, miután megteremtett mindent, majd az igazak útjára vezetett.” [XX:50.]

Ezt támasztja alá az Imam Muslim µa›s› c. hagyománymunkájában található ›adst is, zAbdullah bin zAmr tanúsága alapján: A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt: „Allah elrendelte a teremtmények sorsát, megszabta méretüket. S mindezt tette ötvenezer évvel azelőtt, hogy megteremtette volna az Egeket és a Földet, és a trónja a vízen volt.”

/4.v./ Mindenféle növényt, füvet, takarmányt.

/5.v./ Mint száraz, letört ágak.

/6.v./ Egy recitálni valót, egy olvasmányt /qira'a/.

/7.v./ Tud mindenről, amit az Ő szolgái hangosan kiejtenek, vagy titkon csinálnak. Legyen itt akár mondanivalóról, akár tettekről szó.

/9.v./ Intsél ott, ahol használ az intés. A tudás terjesztéséről esik szó, de azt csak a megfelelő helyre szabad intézni. Ahogyan erről az igazhívők hercege zAls is nyilatkozott: „Ha te egy néphez beszélsz, de ők azt nem érik fel ésszel, akkor e beszéd csak kísértéshez vagy nézeteltéréshez vezet közöttük.”

/10.v./ A küldetésből, misszióból /risala/ okulására merít, haszonnal jár számára. De csak annak, akinek szíve az Ura iránti tisztelettel és alázattal van tele.

/11-13.v./ Nem hal meg, hogy megmeneküljön, s nem él életet, mely hasznára lenne. Kemény büntetésben lesz ott része, s szigorú megrovásban.

Imam A›mad jegyezte fel Ab» Sazsd al-Hudrs-ról, hogy a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A Pokol emberei azok, akik nem halnak meg benne, és nem is élnek. De vannak olyan emberek, akik a rossz cselekedetük miatt bekerülnek a Pokolba bűnhődni. Azok meghalnak, és addig égnek ott, amíg el nem égnek. S akkor eljön a megbocsátás ideje, és kihozzák őket csoportokban a Paradicsom folyói mellett. Azt mondja (Allah): „Ó, Paradicsom emberei! Öntsetek rájuk a vízből, s akkor megnőnek, mint ahogy a növény magja, az iszapban." Imam Muslim hagyományozta.

14/           Boldogulni az fog, ki megtisztítja magát,

15/    s megemlékezik az o Ura nevérol, és elvégzi az imádságot.

16/    De ti többre becsülitek az evilági létet.

17/    De a túlvilág jobb és maradandóbb.

18/    Bizony, ez már a korábbi lapokon is megtalálható.

19/           Ábrahám és Mózes lapjain.

/14.v./ Ab» Bakr al-Bazzar jegyezte fel ¤abir bin zAbdullah tudósításában e verssel kapcsolatban, a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta : „Aki tanúságot tesz, hogy nincs más Isten, mint az egy igaz Allah, s nem tulajdonít Neki hasonmásokat. S arról, hogy én Allah küldötte vagyok.”

/15.v./ Ez nem más, mint az öt kötelezően előírt napi ima. Annak pontos betartása, lelkiismeretes elvégzése.

/16.v./ Előnyben részesítitek az evilági életet, örömöket azzal szemben, amiben a boldogulásotok, visszatérésetek s jólétetek van.

/17.v./ Allah jutalma, a túlvilág, jobb, mint az evilág, s maradandóbb, tartósabb is. Az evilág elmúlik, elpusztul, de a túlvilág örök. Értelmes ember hogyan helyezheti előbbre a mulandót, szemben az állandóan fennmaradóval.

Imam A›mad jegyezte fel Ab» M»sa al Ašzars közlésében a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) szavait: „Aki jobban szereti az evilágot, kárt fog szenvedni a túlvilágon. Aki pedig jobban szereti a túlvilágot, kárt fog szenvedni az evilágon. Helyezzétek hát előbbre azt, ami maradandó, azzal szemben, ami múlandó!”

E hagyományt egyedül Imam A›mad jegyezte le.

/18-19.v./ E szúra tartalma már Ábrahám és Mózes lapjain is megvolt. A tudós Ab» Bakr al-Bazzar jegyezte le Ibn zAbbas tudósításában: „Mikor kinyilatkoztatott: „Bizony ez már a korábbi, első lapokon is megtalálható; Ábrahám és Mózes lapjain”, a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt:  „Ez már mind megvolt Ábrahám és Mózes lapjain.”