Al-Balad c. szúra, mekkai

Verseinek száma: 20

A Qaf c. szúra után nyilatkoztatott ki

A könyörületes és irgalmas Allah nevében

 1/     Nem! Esküszöm erre a városra.

 2/     És te otthonos vagy ebben a városban.

 3/     És az apára és arra, mit nemzett.

 4/     Az embert nehézségre teremtettük.

 5/     Vajon azt gondolja-e, hogy nem bír vele senki?

 6/     Azt mondja: nagyon nagy vagyont költöttem.

 7/     Vajon azt gondolja, nem látta senki?

 8/     Nem adtunk-e neki két szemet?

 9/     Nyelvet és két ajkat.

10/    És nem vezettük-e el a két út találkozásához?

/1.v./ Nem! Esküszöm erre a városra, vagyis Mekkára.

/2.v./ Allah szabaddá tette Mekkát naponta 1órára a prófétájának[1] (Allah dicsérje és üdvözítse). Ahogyan ezt Imam al-Buhars és Imam Muslim jegyezték fel a µa›s› című könyveikben: A Próféta azt mondta: „Ezt a várost (Mekkát) Allah tiltottá tette, mióta megteremtette az Egeket és a Földet. Allah tilalmára a Feltámadás Napig nem szabad vágni a fáját, nem szabad letépni a növényeket. De Allah egy napon 1 órát szabaddá tett nekem. És most visszakapta a tilalmát, ahogy volt. Aki jelen van, hirdesse a hiányát.” Más hagyomány szerint: „Ha valaki azt mondja: Szabad harcolni Allah Küldötte ellen, akkor mondjátok azt, hogy Allah megengedte azt a Küldöttének, de nektek nem.” Az apa Ádám és gyermeke, és annak gyermekei. Ugyanezen a véleményen vannak, valamint Mu™ahid is és társai. Mert midőn a Magasztos Allah a városok anyjára (Mekka) esküdött, ami egy helység. Ebből értelemszerűen következik a lakosa, Ádám, az emberiség ősatyja és leszármazottjai.

/4.v./ Nehéz dolgokra, küszködésre. A kabad arab szó jelentése egyenesség, vagyis megteremtettük az embert egyenesen állóvá.

/5.v./ Vajon azt képzeli, hogy nem képes senki sem kérdőre vonni a vagyona felől. Honnan szerezte és mire fordította?

/6.v./ Sok pénzt.

/7.v./ Azt gondolja-e, hogy a Magasztos Allah nem látja?

/8.v./ Amivel lát.

/9.v./ Amivel kifejezheti magát, elmondhatja, ami a lelkében van, étkezésre használhatja, és arcának dísze is. A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Így szólt Allah: „Ó, ember! (a.m. Ádám fia) Számos kegyet gyakoroltam irányodba, képtelen vagy annak számbavételére, megköszönni sem tudod kellőképpen. Ezen kegyek közül való az is, hogy két szemet adtam neked, amivel láthatsz. De egy borítót is adtam velük /szemhéj/. Nézd hát azokat a dolgokat, amiket megengedtem. Ha viszont olyat látsz, amit eltiltottam, akkor fedd be szemeidet borítójukkal. Nyelvet is adtam neked, mely szintén kapott egy borítót. Szólj hát olyat, mit megparancsoltam neked és megengedtem. De ha olyan dologgal találkozol, amitől eltiltottalak, akkor csukd be a szádat. És adtam neked nemi szervet, és annak is adtam borítót. Arra használd, amit megengedtem neked. És ha olyan adódik, amit megtiltottam, akkor ereszd le a borítót.

„Ó, Ádám fia! Te nem bírod a haragvásomat és bosszúmat.”

/10.v./ A két út elágazása, a jóé és a rosszé. Erre utal Allah egy másik helyen: „Bizony megmutattuk neki a hálásak útját és a hitetlenek útját is.” [LXXVI:3.]

Az útmutatás azt jelenti, hogy megmutatta az utat. Az ember választja az igaz utat, és így lesz hálás. Vagy a rossz utat, így hitetlen lesz. Szó sincs arról, hogy az ember rá lenne kényszerítve a jóra vagy a rosszra.

11/    Ám o nem mert dacolni a meredéllyel.

12/              Honnan tudhatnád, mi az a meredély?

13/              Felszabadítani egy rabszolgát,

14/    vagy ételt kínálni egy ínséges napon

15/    egy árva rokonnak,

16/    vagy egy nyomorult szegénynek.

17/    És hogy azok közül való, akik hisznek, és egymás lelkére kötik az állhatatosságot és az irgalmasságot.

18/    Ok a jobb birtokosai.

19/    Akik azonban tagadják a mi jeleinket, ok a bal birtokosai.

20/              Fölöttük összezáródó tuz van.

/11.v./ Ő nem azt az utat járta, mely a meneküléshez és a jó dolgokhoz vezet.

A versben szereplő "meredély" vagy emelkedő veszélyekkel és nehézségekkel teli út, melyet az Allah iránti odaadás miatt kell vállalni.

/12.v./ Ennek értelmét a következő versek adják meg.

/13.v./ Imam A›mad jegyezte le Ab» Hurayra-ra hivatkozva: Így szólt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Aki felszabadít egy hívő rabszolgát, annak Allah minden testrésze után (a rabszolgának) kivesz egy testrészét (a felszabadítónak) a Tűzből. A kéz által a kezet, a láb által a lábat, s a nemi szerv által a nemi szervet.” 

zAls bin Husayn megkérdezte: „Te ezt Ab» Hurayra-tól hallottad?” „Igen.” Ekkor magához hívatta a legügyesebb rabszolgáját, s azt mondta neki:  „Menj, szabad vagy, Allah arcáért.” Ezt a hagyományt al-Buhars, Muslim, Tirmids és an-Nasa's jegyezte fel.

/14.-15.v./ Éhínség, nélkülözés napjaiban a szegényeknek és rászorulóknak. Erre utal a következő hagyomány, amit Imam A›mad jegyzett fel Salman bin zLmir-ra hivatkozva: „Hallottam Allah Küldöttét (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondani: „Az adomány a szűkölködőnek csak adománynak számít, de a rokon szűkölködőnek adomány és rokoni kapcsolattartás is.”

/16.v./ Egy nincstelen, ágrólszakadt koldus, kinek se háza, se senkije.

„És hogy azok közül való, akik hisznek.” A fent leírt adakozó, hittel a szívében, Allahtól várva a jutalmat tettéért. Ugyanerre utal Allah szava egy másik helyen: „…Aki jót cselekszik -legyen az férfi vagy nő -, de hívő...” [XL:40.]

„Egymás lelkére kötik az állhatatosságot és az irgalmasságot.” A jótetteket véghez vivő hívők közül való, és állhatatosságra, kitartásra, türelemre szólít fel. Szemben az emberek rosszindulatával, illetve ártó szándékával, és az irántuk való kegyelemre. Ahogyan ez a hagyományban is megőrződött számunkra: „A könyörülők. Megkönyörül rajtuk a Könyörületes, könyörüljetek hát azoknak, kik a földön élnek, nektek is meg fog könyörülni az, aki az Égben van.”

/18.v./ A fent leírt jelzőkkel rendelkezők. Ők a jobb kéz felőliek.

/19.v./ Ők a bal kéz felőliek.

/20.v./ Kikerülhetetlenül összezáródik felettük a tűz, melyből nem lesz kijárat: „Nem fog lábuk szilárd talajt érinteni, nem néznek többé az Égre. Többé nem alszanak már, és nem ízlelnek már többé hideg italt." Ibn Abs Aatim jegyezte le, Ab» zImran al-¤»ns-ra hivatkozva