A reggeli órák /93./

Ad-¦uha c. szúra, mekkai

Verseinek száma: 11

Al-Fa™r c. szúra után nyilatkoztatott ki

Imam A›mad jegyezte fel, al-Aswad bin Qays közlésében, aki ¤undub-tól hallotta: „Panaszkodott a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse), és egy vagy két éjszaka nem kelt fel, hogy az ájtatosságot elvégezze. Ekkor jött egy asszony, aki így szólt: Ó, Mu›ammad! Úgy látom elhagyott a Sátánod. Ekkor a Magasztos Allah kinyilatkoztatta: „A hajnalra. Az éjszakára, mikor nyugodt. Nem hagyott el a te Urad és nem gyűlölt meg.” Muslim, al-Buhars és at-Tirmids jegyezte le.

A könyörületes és irgalmas Allah nevében

 1/     A hajnalra.

 2/     Az éjszakára, mikor nyugodt.

 3/     Nem hagyott el a te Urad, és nem gyulölt meg.

 4/     A túlvilág bizony jobb neked, mint az evilág.

 5/     Az Urad bizton adni fog neked és megelégedsz.

 6/     Nem talált-e árvának, és adott menedéket?

 7/     Nem talált-e  tévelygonek, és nem vezetett-e az igaz útra?

 8/     Nem talált-e szükséget látónak, és gazdagított?

 9/     Az árvát pedig ne sanyargasd!

10/    Azt, aki kér, ne uzd el durván!

11/    A te Urad kegyérol viszont buzgón beszélj!

Az előttünk élt kegyes ősök /salaf/ említik, közülük pl. Ibn Is›aq: „Ez az a szúra, melyet ¤ibrsl sugallt Allah Küldöttének (Allah dicsérje és üdvözítse), midőn megjelent neki abban az alakban, amelyet Allah teremtett neki, 

„Sugallatot adott az Ő szolgájának, bizony sugallatot.” [LIII:10.] Ez a szúra volt: „A hajnalra, az éjszakára, mikor nyugodt.”

Ibn zAbbas verziója: „Az első kinyilatkoztatás után szünetelt a sugallatok sora, s ez így ment elég hosszú ideig. Ez elszomorította Mu›ammad-ot. Ekkor a társítók azt mondták, hogy elhagyta őt az Ura és meggyűlölte. Erre Allah leküldte: „Nem hagyott el a te Urad, és nem gyűlölt meg.” Ez eskü a részéről a hajnalra és mindarra, mit abban teremtett,  ragyogást, fényességet.

/2.v./ Mikor elcsendesedik és teljesen besötétedik. Ahogyan erről egy másik helyen szólt: „Ő az, aki a hajnalt meghasítja, és az éjszakát a nyugalom idejévé tette, a Napot és a Holdat pedig az idő mértékévé. Ez a hatalmas Bölcs rendelése.” [VI:96.]

/3.v./ Nem pártolt el mellőled, és nem táplált gyűlölséget irántad, nem volt mérges rád.

/4.v./ A túlvilág, az örök lét birodalma már e világon jobb neked. A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) életrajzából tudjuk, hogy a legszebb, legegyszerűbb életet élte. Imam A›mad jegyezte le, zAbdullah bin Masz»d-ra hivatkozva: „A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) egy gyékényre feküdt le, mely mély nyomokat hagyott az oldalán. Mikor felébredt, elkezdtem dörzsölni az oldalát. Azt mondtam: „Ó, Allah Küldötte! Miért nem engeded, hogy valamit rád terítsünk. Erre a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) így válaszolt: „Mit nekem ez a világ. Hát milyen is a viszonyom az evilággal? Olyan mint egy utazóé, ki megpihen egy fa árnyékában, majd feláll és továbbmegy.” Ibn Maga jegyezte még fel ugyanezt. At-Tirmids jó és hűen fennmaradt hagyománynak minősítette ezt.

/5.v./ A túlvilágon annyit ad neki, hogy megelégedjen. Az is hozzátartozik, hogy népéért fog majd kegyelmet kérni. Ab» zAmr al-Auzazs zAbdullah bin zAbbas-ról mondja: „Meg lett mutatva Allah Küldöttének (Allah dicsérje és üdvözítse) az összes kincs, amit a népe majd kapni fog. Ez boldoggá tette őt, és akkor kinyilatkoztatott „Az Urad bizton adni fog neked és megelégedsz.”

Ezután Allah (magasztaltassék) elkezdte sorolni a kegyeit, amit a Prófétának adott.

/6.v./ Ezen adatok a Próféta életére utalnak. Apja akkor hunyt el, mikor vele még csak terhes volt az anyja. Majd meghalt az anyja is, Lmina bint Wahb. Ekkor ő még csak hat éves volt. Ezután a nagyapja - zAbdu-l- Muzzalib - gondjaira lett bízva, egészen a nagyapa haláláig. Ekkor nyolc éves volt. Ezután az egyik nagybátyja vette gondozásába, Ab» Salib. A nagybácsi védte, segítette, elhárította a saját népe részéről érkező bajt és gyűlölködést, amennyire módjában állt. Egészen a küldetésének idejéig, mely negyven éves korában kezdődött, s még tovább is folytatódott. Ab» Salib megmaradt apái vallásán a bálványimádásában. Mindez azonban Allah rendelése szerint történt. Ab» Salib pedig a Hi™ra előtt nem sokkal halt meg. Ezután a Qurayš törzs tudatlanjai elkezdtek fenekedni, és fondorlatokat szőni ellene. Ekkor Allah a Hi™ra-t /Mekkából Medinába történő áttelepülést / választotta számára a segítők földjére /Medinába, al-anLar/. Miután megérkezett, kitartottak mellette. Segítették, óvták, és harcoltak az irányításával. Mindez Allah gondviselésének, őrzésének, és gondoskodásának eredménye, amelyet Küldötte iránt tanúsított.

/7.v./ Úgy mint Allah szava a XLII. szúrában: „Így sugalltuk neked a lelket a Mi parancsunk által. Ezidáig nem tudtad, mi az az Írás, sem azt, hogy mi az a hit. Ám fényt és világosságot gyújtottunk, ami segítségével az igaz útra vezetjük a mi szolgáink közül azokat, akiket akarunk…” [XLII:52.]

/8.v./ Szegény voltál, ki szűkösen élt, Allah azonban ellátott téged, és így nem szorulsz más segítségére. A türelem, a tűrés és a háláért járó jutalom lesz az osztályrésze. A µa›s›-okban találjuk Ab» Hurayra közlésében: „Így szólt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „A gazdag nem a javakban dúskál, hanem a lelki gazdagságban.” Imam Muslim µa›s›-jában olvashatjuk zAbdullah bin zAmr-ról, hogy a Próféta azt mondta: „Boldogulni fog az, ki aláveti magát, az élethez szükséges dolgokkal tápláltatik. Allah elégedetté teszi azzal, amije van.”

/9.v./ Ahogyan te is árva voltál, s segítségre szorultál, Allah pedig megóvott téged. Úgy te se bánj rosszul az árvákkal. Ne alacsonyítsd le őket, és ne zsarnokoskodj velük!

/10.v./ Ahogyan te is tévelygő voltál, és Allah a helyes útra vezetett, úgy te is szolgálj jó tanáccsal a hozzád fordulónak.

/11.v./ Ahogyan te is szegény, szükséget látó voltál, Allah viszont mindennel ellátott. Híreszteld hát el Allah irántad való kegyelmét, ahogyan ez fenn is maradt a prófétai fohászban: „Tegyél minket hálássá a Te kegyedért. Olyanokká, akik Téged dicsőítenek ezért. Tedd ezt teljessé rajtunk.”

Ab» Dawud írja, Ab» Hurayra-ra hivatkozva: „Allah nem hálás azzal szemben, aki nem hálás az emberekkel.”